Hogyan napozzunk? - manapság még a csapból is ez folyik. Mégis, a strandokon déli 12 órakor nem a fák árnyékában, hanem a tűző napon fekszenek az egy nap alatt csokibarnaságra vágyók. Fényvédő (már ha van) 2-es, 6-os faktorú, barnábbnak kell lenni, mint a szomszéd. Ásványvizes palack helyett jó kis söröcske, fröccs a módi.

Hogyan is kellene? Délelőtt 11 és délután három óra között kerüljük a tűző napot. Csecsemőket, kisgyerekeket csak árnyékos helyen, szellős ruházatban szabad levegőztetni. A folyadékpótlás - nem alkoholos! - napi három liter legyen a felnőtteknél. Gyerekekkel is bőven itassunk teát, ásványvizet.

A mai modern fényvédők a napfény káros sugarait megszűrik. Ám tévedés azt hinni, hogy általuk az UVA sugárzás bőröregítő és immunrendszer-gyengítő, illetve az UVB sugár rákkeltő hatása teljesen kiiktatható. A fényvédő faktorszáma a leégés elleni védelem szintjét mutatja, azt, hogy hányszor hosszabb ideig lehetünk a fényvédővel a napon a bőrpír veszélye nélkül. Tíz alatt alacsony, 40 felett magas a fényvédő hatás.

Hogyan alakul ki a barnaság? A napfényben 20 százalékban, a szoláriumban 99 százalékban található UVA sugár az azonnali, pár napig tartó barnaságért felelős. A napfényben 80 százalékban, a szoláriumban egy százalékban található UVB sugárzás a késői, tartós barnulást okozza. Kialakulása három napot vesz igénybe. Ugyancsak az UVB sugárzás a hámot is megvastagítja, mely véd a későbbi UV behatás ellen. Így érthető, hogy a szolárium nem nyújt védelmet a napozáshoz, a leégés ellen!

A napfény jótékony hatású a csontképzésben, bizonyos betegségekben, mint a pikkelysömör, pattanásos bőr, gyerekkori ekcéma, depresszió.

A napozás túlzásba vitele érzékeny bőrtípusúaknál napégést okozhat, amely az enyhe bőrpírtól az egész testre kiterjedő hólyagos bőrgyulladásig terjedhet, általános rosszullétet, hőemelkedést, hidegrázást okozva. Sürgős orvosi ellátást igényel. Hasonlóképpen a napszúrás is, mely szintén tartós napfényen való tartózkodáskor jöhet létre, rossz közérzettel, fejfájással, hányással, hányingerrel együtt járva.

A napfény allergiás megbetegedéseket is létrehozhat, viszkető, piros kiütések jelentkeznek a fénynek kitett helyeken, leggyakrabban a dekoltázs, a felkar területén. Bizonyos gyógyszerek (vérnyomáscsökkentők, antibiotikumok, pattanás elleni készítmények), illatanyagok, fertőtlenítők, kozmetikumok fényérzékenységet okozhatnak.

Az utóbbi években meredeken emelkedik a bőr rosszindulatú daganatos megbetegedéseinek a száma, ebben a felelőtlen napozás, a gyakoribbá váló leégések is felelőssé tehetők.

Akkor napozzunk vagy ne? Alapszabályként betartandók: fő a fokozatosság, néhány perccel kezdve fokozatosan növeljük a napozás idejét. Déli órákban ne napozzunk. Olyan fényvédőt válasszunk, mely UVA, UVB sugarak ellen is védelmet nyújt, fotostabil, 15-ös vagy magasabb faktorszámú. Legalább 20-30 perccel a napozás előtt vigyük fel a fényvédőt!

Dr. Molnár Zsuzsanna